"A valódi tudás mindig saját tapasztalatunk eredménye, sem átvenni, sem továbbadni nem lehet." (Thorwald Dethlefsen - A sors mint esély)
"A legjobb hír, amit elmondhatok, hogy az Univerzum nem egy kiszámíthatatlan, rémisztő hely, hanem - minden fizikai és érzelmi fájdalom ellenére - a lelki fejlődés védett és támogatott országútja. Az úton azonban végig kell menni. Egyetemi vizsgán szerencsével akkor is át lehet menni, ha nem tudjuk a teljes anyagot. Az élet "vizsgáján" nem. Addig kapjuk újra és újra az adott leckét, amíg valójában meg nem tanuljuk. Nincs kiskapu, nincs protekció, nincs lazsálás." (Eckhart Tolle)
"A sorsfeladat értelmében az életleckék bizonyos mintákon keresztül érnek bennünket. Azok megvalósulása, a bennük való szerepvállalásunk, tudatossá válásunk dönti el, hogy továbbléphetünk-e, vagy mindaddíg birkózunk az adott minta konkrét életesemények köntösében megjelenő kihívásaival, amíg azt valóban felismerjük, lelki tapasztalattá érleljük a tudatosság által. Az életben bőséggel megfigyelhető, akár saját utunk során is, hogy milyen makacs elszántsággal követjük el ugyanazokat a hibákat, s persze mindig másokban véljük fölfedezni problémáink, kudarcaink okát, kivetítve a pszichés mintát. Ilyenkor jön létre az elszenvedő alapállás, az áldozatiság. A többszörösen fel nem ismert kihívások idővel a lélek és a tudat súlyos diszharmóniájaként betegségek formájában manifesztálódnak." (Rakonczai József - Üzenetek önmagunknak)
"A legjobb hír, amit elmondhatok, hogy az Univerzum nem egy kiszámíthatatlan, rémisztő hely, hanem - minden fizikai és érzelmi fájdalom ellenére - a lelki fejlődés védett és támogatott országútja. Az úton azonban végig kell menni. Egyetemi vizsgán szerencsével akkor is át lehet menni, ha nem tudjuk a teljes anyagot. Az élet "vizsgáján" nem. Addig kapjuk újra és újra az adott leckét, amíg valójában meg nem tanuljuk. Nincs kiskapu, nincs protekció, nincs lazsálás." (Eckhart Tolle)
"A sorsfeladat értelmében az életleckék bizonyos mintákon keresztül érnek bennünket. Azok megvalósulása, a bennük való szerepvállalásunk, tudatossá válásunk dönti el, hogy továbbléphetünk-e, vagy mindaddíg birkózunk az adott minta konkrét életesemények köntösében megjelenő kihívásaival, amíg azt valóban felismerjük, lelki tapasztalattá érleljük a tudatosság által. Az életben bőséggel megfigyelhető, akár saját utunk során is, hogy milyen makacs elszántsággal követjük el ugyanazokat a hibákat, s persze mindig másokban véljük fölfedezni problémáink, kudarcaink okát, kivetítve a pszichés mintát. Ilyenkor jön létre az elszenvedő alapállás, az áldozatiság. A többszörösen fel nem ismert kihívások idővel a lélek és a tudat súlyos diszharmóniájaként betegségek formájában manifesztálódnak." (Rakonczai József - Üzenetek önmagunknak)
"A hit szó másik jelentése: program az agyamban. Más megfogalmazásban: egy gondolat, amivel azonosultam. Pl. azt hiszed, hogy ha keresztülmegy előtted az utcán egy fekete macska, akkor baleset fog érni. Önbeteljesítő program a "komputeredben", az agyadban. Nem azért ért baleset, mert átment előtted a fekete macska, hanem azért, mert a tudatalattid elintézte számodra, hogy a valóságod összhangba kerüljön a gondolataiddal. Agyunk a gondolatainkat végrehajtandó utasításként kezeli. Az agy, mely az idegeken keresztül az izmaidat - és így a mozdulataidat is - működteti, elintézi neked, hogy látszólag véletlenül megbotolj. A tudatalattidnak ugyanis az az egyik legfontosabb teendője, hogy olyan valóságot teremtsen a számodra, amelyik összhangban áll a gondolataiddal." (Domján László - Félelem, hit, gyógyulás)
"Ne gondold, hogy az élet olyan, amilyennek képzeled. A saját útján jár. Te meg a magadén. És ezek nem azonosak. Bizony... Nem mintha boldog akartam volna lenni, nem. Pusztán menekülni akartam... menekülni, igen: menekülni. Csak később jöttem rá, minek kell a kiindulópontnak lennie: a vágyaknak. Az ember azt hinné, más az, ami megmenti: a kötelesség, a tisztesség, az, hogy jó legyen. Nem. A vágyak mentik meg az embert. Ez az egyetlen, ami valódi. Velük megmenekülsz. Csakhogy későn jöttem rá. Ha időt adsz az életnek, könyörtelen, különös fordulatokat vesz: és egy szép napon azt látod, hogy már csak úgy lehetnek vágyaid, ha bajt okozol velük magadnak. Ekkor minden felborul, nincs mód menekülésre, minél jobban kapálózol, annál jobban belegabalyodsz a hálóba, minél inkább lázadsz, annál jobban sérülsz. És nincs menekvés. Túl későn kezdtem vágyakozni. Minden erőmmel. Annyi bajt hoztam magamra, hogy el sem bírod képzelni." (Alessandro Baricco - Tengeróceán)
"A figyelem energia, amire fókuszálsz, azt feltöltöd energiával. Bármiről is - valamilyen szellemi aspektusról, a saját testedről, valamely szervedről, egy másik emberről, növényről, bolygóról legyen szó. Aktív energia - kisugárzás indul oda és vissza. Ez nagyon fontos! Energetikailag és tudati szinten kerülsz kontaktusba azzal, amit figyelmed, meditációd objektumául választasz." (Rakonczai József - Üzenetek önmagunknak)
"Aki még nem ismerte fel indulatoktól, szerzésvágytól, intellektuális gőgtől, bosszútól, különféle eszméktől vezérelt, túlfűtött, porban csúszó kígyó-énjét, az sohasem tudhatja, hol, mely élethelyzetben kattan a detonátor, sőt azt sem, kinek a kezében van a psziché sötét bugyrait feltáró kapcsoló." (Rakonczai József - Üzenetek önmagunknak)
"Ősrégi a gondolat, amely arra buzdít, hogy az ember a betegségeket saját lelki fejlődésének eszközeként használja fel. ... A test ugyanis színpadként szolgál a tudattalan lelki folyamatok számára (a betegség a sértődött lélek jajkiáltása). Testünk színpaddá válhat, amelyen szemünk előtt elevenedhetnek meg életünknek mint tanulási folyamatoknak feladatai és fejlődési lehetőségei. Testünk a szimbólumok nyelvén szól hozzánk. Hibáink tartogatják számunka a legnagyobb fejlődési lehetőséget. Csak akkor kérdeznek meg minket, mi bajunk, ha betegek vagyunk. Tehát csak ilyenkor tudunk a hiány nyomára bukkanni, és integrálni azt az életünkbe. A betegség tehát már eleve lehetőségként fogható fel. Meg kell keresni azokat a dolgokat, amelyek megfosztanak bennünket az egész-ség érzésétől, vagyis amelyek testi-lelki szinten hiányt okoznak bennünk. (Rüdiger Dahlke - A betegség mint szimbólum)
"A pszichoterápiás tapasztalatok igazolják, hogy a meg nem élt lelki folyamatok úgymond szomatizálódnak, vagyis a testben jelentkeznek, ott fejtik ki hatásukat. Aki nem volt hajlandó szembenézni konfliktusaival, kénytelen lesz az immunrendszere által megvívni a harcot a fertőzések kórokozóival. Akik nem reagálnak az élet ingereire, majd reagálni fognak helyette a kórokozókra. A tudat szintjén elkerült konfliktusok, sőt harcok annál hevesebben bontakoznak ki a test színterén. Ám ha az ember mégis felveszi a harcot, megóvhatja szervezetét a fertőzésektől." (Rüdiger Dahlke - A lélek üzenetei)
"A testi lét célja a tapasztalás, a szeretet jelentőségének felismerése, és a tudás - a leszűrt, rendezett tapasztalatok - gyarapítása. Lehet, hogy a test egyfelől börtön, másfelől azonban egy csodálatos lehetőség arra, hogy lássunk és érinthessenek, és hogy találkozhassunk, mi emberek." (Paulinyi Tamás)
"Ha öntudatlanul is, de képesek vagyunk megkoreografálni és megteremteni a sikereinkhez vagy kudarcainkhoz szükséges véletleneket. Ilyen módon az ember vágyai és gondolatai alapvetően meghatározhatják körülményeit. A sorsszerűnek ítélt események között fontosnak tűnnek a különböző emberi találkozások. .. a találkozásokhoz más-más véletlenekkel teli út vezetett. Az emberi sorsokat képzeljük most el egy óriási keresztrejtvény szavaiként, melyek úgy kerülnek a helyükre, hogy a más sorsokkal való keresztezés pontján lévő azonos betűik, a másik sors szerint is szükségszerűek és értelmesek." (Paulinyi Tamás)
"Megvilágosodás - nem válunk hangulataink, vágyaink és indulataink foglyaivá, tehát nem azok irányítanak minket, hanem mi élünk lelki lehetőségeinkkel, egy higgadt felülnézetből irányítva azokat. Az emberek az önmaguk által választott lelkiállapotokat élik, ha éppen szomorúak, csalódottak vagy dühösek vagyunk, valahol ragaszkodunk is ezekhez az érzésekhez." (Paulinyi Tamás - Az egyszerűség dicsérete)
"A tudattalan tanulás a szenvedés útján való tanulás. Ha készek vagyunk arra, hogy fixációinkat, álláspontjainkat kérdésessé tegyük, hogy újakat sajátítsunk el, hogy újabb tapasztalatokat kockáztassunk, hogy tudatunkat kitágítsuk, s így urai legyünk a sorsunk felvetette problémáknak, a legnagyobb sorscsapásoktól, betegségektől sem kell félnünk. ... A sorscsapás és a betegség legtöbbször valamilyen szabad akaratunkból nem tudomásul vett tanulási folyamat negatív aspektusa." (Thorwald Dethlefsen - A sors mint esély)
"Az élet tisztelete nem abból áll, hogy nem hagyjuk meghalni a haldoklót. Az élet tisztelete azt jelenti, hogy a születés és a halál végpontjai között úgy bánunk egymással, hogy érdemes legyen a világon élni. Újszülöttre mosolyogni, halottat siratni könnyű. De a kettő között ... Az élő számára emberi méltóságának megfelelő sorsot biztosítani nehéz." (Popper Péter)
"Minden gyerek szenved attól, amivel a szülők nem küzdenek meg, és minden gyerek azt szeretné, ha a szülei egészségesek és normálisak lennének. Minden gyerek tehát potenciálisan a szülei terapeutája. Megpróbálják meggyógyítani a szülőket, mert ha azok egészségesek lennének, akkor szeretni tudnák őket. Ha viszont össze vannak bogozódva, akkor nincs idejük és energiájuk a gyereküket szeretni." (Feldmár András)
"Az önismeret az egy marhaság. Én arra jöttem rá, hogy, amit egy tükörből tudok meg magamról, vagy amit az érzelmeim, vagy gondolataim megvizsgálásából szedek ki, az mind triviális vagy hamis ahhoz képest, amire akkor jövök rá, amikor különböző szituációkba kerülök, különböző helyzetekbe teszem magamat. Az igazi önismeret nekem az lenne, hogy menjünk csatába, vagy másszuk meg valamelyik hegyet, vagy menjünk el a Mesekörbe, és nézzük meg, hogy hogyan viselkedünk váratlan, ismeretlen helyzetekben. Ebből ismerhetem meg magamat. Egy spártai fiú sem tudta meg magáról, hogy bátor-e vagy gyáva, amíg egy közelharc kellős közepében nem találta magát." (Feldmár András)
"Arra a kérdésre, hogy kit miért szeretünk, nem tudunk válaszolni. Azért, mert szép? Van nála szebb. Mert okos? Van nála okosabb. Mert kedves? Van nála kedvesebb. És hiába a válaszkísérletek, nem mondanak semmit. Nem tudjuk, miért szeretjük a másikat, csak szeretjük. És boldoggá tesz maga a tény, hogy szerethetjük. És mert szeretjük, látjuk. Látjuk annak, aki és olyannak, amilyen... Csodának." (Biegebauer Pál)
"A harag, a gyűlölet és a félelem olyan emberi érzelmek, amelyek fizikailag felemésztik a szervezetet, betegséget okozhatnak. A másik emberben tapasztalható negatív érzelmekhez mégis pozitív hozzáállással, őszinte bizalommal kell közelíteni. Az igazi emberi érték ugyanis az, ha önzetlenül viszonyulunk másokhoz, ez pedig megóvja az embert a fizikai rosszulléttől is." (Dalai láma)
"Semmi nem változtatja meg jobban az életünket, mint az önmagunknak feltett kérdések." (Greg Leroy)
"Gondoskodj arról, hogy meglegyen az, amit szeretsz, különben rá leszel kényszerítve arra, hogy azt szeresd, amid van."
"Ne gondold, hogy az élet olyan, amilyennek képzeled. A saját útján jár. Te meg a magadén. És ezek nem azonosak. Bizony... Nem mintha boldog akartam volna lenni, nem. Pusztán menekülni akartam... menekülni, igen: menekülni. Csak később jöttem rá, minek kell a kiindulópontnak lennie: a vágyaknak. Az ember azt hinné, más az, ami megmenti: a kötelesség, a tisztesség, az, hogy jó legyen. Nem. A vágyak mentik meg az embert. Ez az egyetlen, ami valódi. Velük megmenekülsz. Csakhogy későn jöttem rá. Ha időt adsz az életnek, könyörtelen, különös fordulatokat vesz: és egy szép napon azt látod, hogy már csak úgy lehetnek vágyaid, ha bajt okozol velük magadnak. Ekkor minden felborul, nincs mód menekülésre, minél jobban kapálózol, annál jobban belegabalyodsz a hálóba, minél inkább lázadsz, annál jobban sérülsz. És nincs menekvés. Túl későn kezdtem vágyakozni. Minden erőmmel. Annyi bajt hoztam magamra, hogy el sem bírod képzelni." (Alessandro Baricco - Tengeróceán)
"A figyelem energia, amire fókuszálsz, azt feltöltöd energiával. Bármiről is - valamilyen szellemi aspektusról, a saját testedről, valamely szervedről, egy másik emberről, növényről, bolygóról legyen szó. Aktív energia - kisugárzás indul oda és vissza. Ez nagyon fontos! Energetikailag és tudati szinten kerülsz kontaktusba azzal, amit figyelmed, meditációd objektumául választasz." (Rakonczai József - Üzenetek önmagunknak)
"Aki még nem ismerte fel indulatoktól, szerzésvágytól, intellektuális gőgtől, bosszútól, különféle eszméktől vezérelt, túlfűtött, porban csúszó kígyó-énjét, az sohasem tudhatja, hol, mely élethelyzetben kattan a detonátor, sőt azt sem, kinek a kezében van a psziché sötét bugyrait feltáró kapcsoló." (Rakonczai József - Üzenetek önmagunknak)
"Ősrégi a gondolat, amely arra buzdít, hogy az ember a betegségeket saját lelki fejlődésének eszközeként használja fel. ... A test ugyanis színpadként szolgál a tudattalan lelki folyamatok számára (a betegség a sértődött lélek jajkiáltása). Testünk színpaddá válhat, amelyen szemünk előtt elevenedhetnek meg életünknek mint tanulási folyamatoknak feladatai és fejlődési lehetőségei. Testünk a szimbólumok nyelvén szól hozzánk. Hibáink tartogatják számunka a legnagyobb fejlődési lehetőséget. Csak akkor kérdeznek meg minket, mi bajunk, ha betegek vagyunk. Tehát csak ilyenkor tudunk a hiány nyomára bukkanni, és integrálni azt az életünkbe. A betegség tehát már eleve lehetőségként fogható fel. Meg kell keresni azokat a dolgokat, amelyek megfosztanak bennünket az egész-ség érzésétől, vagyis amelyek testi-lelki szinten hiányt okoznak bennünk. (Rüdiger Dahlke - A betegség mint szimbólum)
"A pszichoterápiás tapasztalatok igazolják, hogy a meg nem élt lelki folyamatok úgymond szomatizálódnak, vagyis a testben jelentkeznek, ott fejtik ki hatásukat. Aki nem volt hajlandó szembenézni konfliktusaival, kénytelen lesz az immunrendszere által megvívni a harcot a fertőzések kórokozóival. Akik nem reagálnak az élet ingereire, majd reagálni fognak helyette a kórokozókra. A tudat szintjén elkerült konfliktusok, sőt harcok annál hevesebben bontakoznak ki a test színterén. Ám ha az ember mégis felveszi a harcot, megóvhatja szervezetét a fertőzésektől." (Rüdiger Dahlke - A lélek üzenetei)
"A testi lét célja a tapasztalás, a szeretet jelentőségének felismerése, és a tudás - a leszűrt, rendezett tapasztalatok - gyarapítása. Lehet, hogy a test egyfelől börtön, másfelől azonban egy csodálatos lehetőség arra, hogy lássunk és érinthessenek, és hogy találkozhassunk, mi emberek." (Paulinyi Tamás)
"Ha öntudatlanul is, de képesek vagyunk megkoreografálni és megteremteni a sikereinkhez vagy kudarcainkhoz szükséges véletleneket. Ilyen módon az ember vágyai és gondolatai alapvetően meghatározhatják körülményeit. A sorsszerűnek ítélt események között fontosnak tűnnek a különböző emberi találkozások. .. a találkozásokhoz más-más véletlenekkel teli út vezetett. Az emberi sorsokat képzeljük most el egy óriási keresztrejtvény szavaiként, melyek úgy kerülnek a helyükre, hogy a más sorsokkal való keresztezés pontján lévő azonos betűik, a másik sors szerint is szükségszerűek és értelmesek." (Paulinyi Tamás)
"Megvilágosodás - nem válunk hangulataink, vágyaink és indulataink foglyaivá, tehát nem azok irányítanak minket, hanem mi élünk lelki lehetőségeinkkel, egy higgadt felülnézetből irányítva azokat. Az emberek az önmaguk által választott lelkiállapotokat élik, ha éppen szomorúak, csalódottak vagy dühösek vagyunk, valahol ragaszkodunk is ezekhez az érzésekhez." (Paulinyi Tamás - Az egyszerűség dicsérete)
"A tudattalan tanulás a szenvedés útján való tanulás. Ha készek vagyunk arra, hogy fixációinkat, álláspontjainkat kérdésessé tegyük, hogy újakat sajátítsunk el, hogy újabb tapasztalatokat kockáztassunk, hogy tudatunkat kitágítsuk, s így urai legyünk a sorsunk felvetette problémáknak, a legnagyobb sorscsapásoktól, betegségektől sem kell félnünk. ... A sorscsapás és a betegség legtöbbször valamilyen szabad akaratunkból nem tudomásul vett tanulási folyamat negatív aspektusa." (Thorwald Dethlefsen - A sors mint esély)
"Az élet tisztelete nem abból áll, hogy nem hagyjuk meghalni a haldoklót. Az élet tisztelete azt jelenti, hogy a születés és a halál végpontjai között úgy bánunk egymással, hogy érdemes legyen a világon élni. Újszülöttre mosolyogni, halottat siratni könnyű. De a kettő között ... Az élő számára emberi méltóságának megfelelő sorsot biztosítani nehéz." (Popper Péter)
"Minden gyerek szenved attól, amivel a szülők nem küzdenek meg, és minden gyerek azt szeretné, ha a szülei egészségesek és normálisak lennének. Minden gyerek tehát potenciálisan a szülei terapeutája. Megpróbálják meggyógyítani a szülőket, mert ha azok egészségesek lennének, akkor szeretni tudnák őket. Ha viszont össze vannak bogozódva, akkor nincs idejük és energiájuk a gyereküket szeretni." (Feldmár András)
"Az önismeret az egy marhaság. Én arra jöttem rá, hogy, amit egy tükörből tudok meg magamról, vagy amit az érzelmeim, vagy gondolataim megvizsgálásából szedek ki, az mind triviális vagy hamis ahhoz képest, amire akkor jövök rá, amikor különböző szituációkba kerülök, különböző helyzetekbe teszem magamat. Az igazi önismeret nekem az lenne, hogy menjünk csatába, vagy másszuk meg valamelyik hegyet, vagy menjünk el a Mesekörbe, és nézzük meg, hogy hogyan viselkedünk váratlan, ismeretlen helyzetekben. Ebből ismerhetem meg magamat. Egy spártai fiú sem tudta meg magáról, hogy bátor-e vagy gyáva, amíg egy közelharc kellős közepében nem találta magát." (Feldmár András)
"Arra a kérdésre, hogy kit miért szeretünk, nem tudunk válaszolni. Azért, mert szép? Van nála szebb. Mert okos? Van nála okosabb. Mert kedves? Van nála kedvesebb. És hiába a válaszkísérletek, nem mondanak semmit. Nem tudjuk, miért szeretjük a másikat, csak szeretjük. És boldoggá tesz maga a tény, hogy szerethetjük. És mert szeretjük, látjuk. Látjuk annak, aki és olyannak, amilyen... Csodának." (Biegebauer Pál)
"A harag, a gyűlölet és a félelem olyan emberi érzelmek, amelyek fizikailag felemésztik a szervezetet, betegséget okozhatnak. A másik emberben tapasztalható negatív érzelmekhez mégis pozitív hozzáállással, őszinte bizalommal kell közelíteni. Az igazi emberi érték ugyanis az, ha önzetlenül viszonyulunk másokhoz, ez pedig megóvja az embert a fizikai rosszulléttől is." (Dalai láma)
"Semmi nem változtatja meg jobban az életünket, mint az önmagunknak feltett kérdések." (Greg Leroy)
"Gondoskodj arról, hogy meglegyen az, amit szeretsz, különben rá leszel kényszerítve arra, hogy azt szeresd, amid van."
